Cégalapítás előtt

 

Cégalapítás előtt

 

 

A cégalapítás ügyvédi/jogi teendőinek megindítása előtt célszerű az alábbi szempontokat figyelembe venni:


I. Adóregisztráció

Mi az adóregisztráció, illetve az adóregisztrációs eljárás célja?

Az adóregisztráció, illetve az adóregisztrációs eljárás célja, hogy kiiktassa a piaci szereplők közül azokat, akik - elsősorban adóhatósági szempontból - nem megbízhatóan/kockázatosan "viselkedtek" az elmúlt időszakban. Közvetett célja és hatása az adózási szempontokon túlmenően, a piaci szereplők korrekt és tisztességes útra "terelése" is. Az adóregisztráció során az Adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásával lényegében kiszorítja a cégalapításból (és a cégmódosításból) azokat a személyeket, akiknek felróhatóan jelentős adótartozások és egyéb "cégproblémák" keletkeztek.

Mikor tagadja meg az Adóhatóság az adóregisztráció során az adószám megállapítását?

Nagyon röviden fogalmazva: sikertelen az adóregisztráció, ha Ön vagy cége (?régi? cége) 15 millió Ft-ot meghaladó adótartozással rendelkezik/adótartozással szűnt meg, illetve, ha cégének adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.


II. Összeférhetetlenség


Vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy:

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek
  • akit jogerősen eltiltottak a vezető tisztség gyakorlásától
  • aki olyan gazdasági társaságban volt vezető tisztségviselő, amelyet töröltek (ez a szabály érvényes azokra a vezető tisztségviselőkre is, akik a megszűnés időpontjában, a megszűnés évében, illetve a megszűnést megelőző évben vezető tisztségviselők voltak)
  • aki olyan gazdasági társaságban volt vezető tisztségviselő, amelyet töröltek és a helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette
  • akivel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabtak ki és a fizetési kötelezettségét nem teljesítette
  • aki helytállási kötelezettségének nem tett eleget




Tulajdonosi/tagsági jogviszonyra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

  • egyéni vállalkozó nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja
  • természetes személy csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag
  • kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja
  • közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja
  • egyszemélyes gazdasági társaság újabb egyszemélyes társaságot alapíthat, gazdasági társaság egyedüli tagja is lehet
  • az a személy, akinek a megszűntetési eljárás során a cég hitelezői felé fennálló ki nem elégített követeléseiért a felelősségét, valamint ez alapján a helytállási kötelezettségét megállapították és a helytállási kötelezettségeit nem teljesítette nem lehet gazdaság társaság egyedüli tagja, nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást biztosító részesedést, nem lehet közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja
  • a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja az a személy, akit a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos, vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.

 

 

III. Adó- és járuléktervezés


Sorsdöntő kérdés! Itt dől el, hogy a vállalkozás egyáltalán túl éli-e az első évet. A magyar adó- és járulékrendszer alapvető sajátossága, hogy már az alapítástól vannak (lehetnek) járulékfizetési kötelezettségek. Másképp fogalmazva: fizetni rögtön kell, bevétel pedig valószínű, hogy csak később lesz. Ez az "apróság" okozza a legtöbb magyar kisvállalkozás idő előtti ellehetetlenülését. Célszerű olyan személyekkel létrehozni az induló céget, akik esetében egyáltalán nem kell, vagy kevés járulékot kell fizetni.


IV. Üzleti tervezés

Nem azt javasoljuk, hogy 40-60 oldalas üzleti tervet készítsen, amit a kezdő, képzetlen kisvállalkozó eleve nem is tud megcsinálni, de azt igen, hogy gondolja végig mit, hogyan, miből fog csinálni. Szerintünk elég egy A/4-es oldalon levázlatolni az elsődleges üzleti tervet, és egy másik A/4-es oldalon az alternatív tervet arra az esetre, ha az elsődleges terv nem lenne megfelelő. Ezekhez kapcsolódóan különösen ajánljuk, hogy vegyen részt üzleti képzéseinken, ahol könnyed élvezetes formában elsajátíthatja az alapvető kisvállalkozói üzleti ismereteket, ráadásul a részvétel jogosultságot a cégalapítás vagy egyéb szolgáltatás díjának megfizetésével megszerezte.

 

 

 

Segítünk:

06-20-915-1505

06-20-626-9194